Mi kell a nőnek, ha olykor-olykor a konyhájába téved?

Minden azzal a tekintélyes mennyiségű Magyar Konyha-gyűjteménnyel és a Lajos Mari-Hemző Károly-féle 99 étel/33 fotó szakácskönyvekkel kezdődött. A komoly szakirodalmak édesanyánk birtokában voltak, aki viszont - szerencsére - szívesen bocsátotta őket rendelkezésünkre, és azt se bánta, ha a recepteket lelkes gyermekei a saját konyhájában próbálták ki.

Azóta felnőttünk, átrágtuk magunkat számtalan más szakácskönyvön is és persze megszállottan néztük a gasztroműsorokat. Sokat ettünk jó helyeken, de mindenekelőtt sokat, nagyon sokat kísérleteztünk. Főztünk közösen és külön, barátoknak és családnak, de alkottunk saját kedvünkre is. Az élmények pedig hozzásegítettek minket ahhoz, hogy szép lassan egyre lelkesebben fogjunk neki új receptek kipróbálásának.

Egy ideje pedig már úgy éreztük, kettőnk életében helye van egy gasztroblognak. A saját szórakoztatásunkra, de Nektek is, mert átérezzük a helyzeteteket, hiszen mi is gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy kevés az idő, és ha lehet, még üresebb a hűtő. Ilyenkor pedig rögtönözni kell.

Mi, a két testvér (Gizike, a Feleség és a Nagyvárosi Lány) pedig életstílusunknak megfelelően két szemszögből próbáljuk leírni Nektek a gasztronómiával kapcsolatos élményeinket: a trükköket, amiket alkalmazunk, a kedvenc helyszíneinket, a kellékeinket és bizony, néha a kellemetlen élményeinket is. Rovatokba próbáljuk rendezni majd az egyes témákat, így olvashattok a hétköznapi gyorssegélynek szánt, egyszerűen elkészíthető másnapi ebédekről (Cook&Sleep), a mindig éhes férj táplálására kreált receptekről (Ha a Ház Ura éhes, avagy férfit a gyomránál) és villámgyors reggelikről (Reggeli fantázia). Sok más meglepetéssel is készülünk, de ami a legfontosabb, várjuk a véleményeteket, az észrevételeiteket, ti hogyan mérséklitek a hétköznapi rohanást, mit szerettek/mit nem szerettek vagy miről olvasnátok szívesen. Sok sikert kívánunk tehát magunknak, nektek pedig kitartást, lelkesedést és minél jobb étvágyat!