2011. szeptember 10., szombat

Epres-túrós kényelem - ha tízperces édességre vágysz


Na kérem, nem is mentegetőzöm, amiért ilyen hosszú ideig hallgatásba burkolóztam, inkább küldök nektek egy jó, hovatovább gyors receptet mindjárt. Mostanában ugyanis nincs túl sok időm főzni (és tényleg), ami miatt sajnos az alkotási kedvem is mérséklődött, de igyekszem magamra találni. 

Ez a recept elsősorban a gyorsaságával és az egyszerűségével hódít. Éppen a napokban gondoltam arra, hogy milyen jó is lenne egy kis epret enni így szeptemberben, ha már nyáron nem tettem ezt valamiért. És az eper jött:   bevásárlást intéztem, mikor megláttam a (ráadásul leárazott) dobozkát a bolt polcán. Tudtam, hogy meg kell vennem, na de mi legyen belőle? Nem ehetem csak úgy magában, ezért fogtam még egy-két hozzávalót, közben a terv lassan, de biztosan formálódott a fejemben...
Hazatérve aztán már tudtam: epres túródesszert lesz, mégpedig kekszes alapon. Pofonegyszerű, és nem kell sokat várnom rá, ideális a mostani helyzetemben. Plusz mindössze egyetlen edényre és egy vágódeszkára van szükség a készítéséhez, ez is jó, persze a mosogatás szempontjából. 

Nálam úgy volt az adagolás, hogy fejenként körülbelül egy marék epret megmostam, a csumáját kiszedtem, négybe vágtam, és félretettem egy tálkában. Ezután egy zacskó túrót (250 g) összekevertem egy háromnegyed pohár joghurttal (evőkanállal adagoltam, lehet, hogy kevesebb is elég, közben folyamatosan csekkoljátok, mennyire szeretnétek folyósra), és egy fél citrom reszelt héjával. Persze cukor is megy bele bőven, én két-három evőkanállal tettem a krémbe. Esetleg még vaníliával, mazsolával lehet bolondítani, én ezeket kihagytam, mert igazán tiszta ízeket szerettem volna az eper mellé.

Az alap pedig: veszel fejenként 1-2 korong zabkekszet, késsel apróra töröd, ezt teszed a pohár/tálka aljára. Rákanalazod a túrókrémet, a végén pedig az epret dobod a tetejére. Utóbbi sorrend felcserélhető, nálunk így volt. Sok sikert hozzá:)

(Apropó, mondtam már, hogy elköltöztem? két NAGYSZERŰ lánnyal lakom most, egy magyar és egy horvát, és ugyanannyira szeretnek enni, mint én:) ezt az édességet is imádták!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése