Leszögezem, hogy ez a bejegyzés elsősorban lányoknak íródott, és főként azoknak, akik meccsek idején legalább egy, de jó eséllyel egy tekintélyes számú lelkes férfitársaságot kényszerülnek elviselni a lakásukban. Most, a BL-döntő közeledtével is valószínű, hogy néhányan a szokásosnál is gondosabban tervezik a szombat esti programjukat, ki ezért, ki azért. Akadnak olyanok - mint én -, akik ilyenkor a helyszínen maradnak, és a fiúkat túlkiabálva, a játék hevében magukból kikelve szidják a bírót és/vagy az ellenfelet. Sokan viszont azon az állásponton vannak, hogy jobb a békesség, hiszen jól tudják, hogy a legnagyobb örömet azzal szerzik a férfiaknak, ha leginkább elmennek otthonról, és csak a játék vége után térnek vissza. Ez mind igaz lehet, ez a bejegyzés viszont azért született, hogy megmutassa, az még nagyobb örömet okozhat, ha akár távozás előtt, akár a meccsre készülve saját készítésű falatokkal kedveskedünk a férfiaknak, hogy azért a sör meg a kóla mellé tudjanak valamit harapni is, ha úgy van.
Általában tévénézésnél nem jellemző, hogy mondjuk bonyolult ötfogásos degusztációs menüket nyomunk végig, focimeccs közben meg különösen nem ajánlott, mert elég kellemetlen tud lenni, ha egy heves, levegőbe lendített karmozdulat következtében az ölünkben landol a hagymakrémleves, vagy egy erősen vitatható bírói ítélet után netalán a plazmatévé kapja a citromos spárga nagy részét. Egyszerű ételek, egy-két harapással elintézhető falatok szükségesek, lehetőleg semmi olyan, ami után napokig takaríthatjuk a kedvenc bolyhos fehér szőnyegünket. Nem érdemes tehát túlzottan kreatívnak lenni, mert a lényeg úgyis a mérkőzésen van, az étel csak kísérő. Ami persze jó, ha van, de ne várjuk feltétlenül, mint mondjuk egy vasárnapi ebédnél, hogy kedves másik felünk szurkolás közben egyszer csak felpillant, szemében furcsa fény gyúl, és kijelenti, hogy ő még az életében ilyen csodálatosat nem evett, majd hosszú percekig átszellemülten bámulja az ételt.
Én most két receptet ajánlok, ezeket gondosan válogattam Nektek a repertoáromból. Olyan falatok ezek, amik könnyen, gyorsan elkészülnek, egyszerűen lehet őket fogyasztani, de mégis különlegesek, ezért garantáltan fokozni tudják a szurkolói kedvet és a hangulatot.
Elsőnek fogadjátok nagy szeretettel a fűszeres-halas rizsgolyókat, amiket saját készítésű majonézes-hagymás, vagy csípős paradicsomszósszal kínálok. Kezdetnek egy bögre rizst főzzünk meg két bögre vízben, nagyon picit hagyjuk "mázgásra", ragacsosra, hogy jobban tudjuk majd formázni - ezt úgy érjük el, hogy főzés közben megkavarjuk néhányszor. Ha kész, vegyük le a tűzről, és adjuk hozzá a fűszereket: sót, fehérborsot, egy kis majorannát, paprikát, petrezselymet. Reszeljük bele egy fél citrom héját. Gazdagíthatjuk apróra vágott fekete olívabogyóval, én múltkor tettem bele egy negyed kiskanál medvehagyma-pesztót is, de ez elhagyható. Ezután keverjünk hozzá egy doboz szardellát vagy sprotnit (én utóbbit használtam), amiről előtte leöntöttük az olajat. keverjük össze a masszát, és adjunk még hozzá egy egész tojást. Öntsünk zsemlemorzsát egy mélytányérba (vagy panírozó tálba), a két tenyerünkkel formázzunk nagyobb dió méretű gombócokat a rizsből, és hempergessük meg a morzsában. Ezután forrósítsunk olajat egy serpenyőben, és süssük pirosra a golyókat.
A majonézes szószhoz négy evőkanál majonézt keverjünk el egy-két evőkanál tejföllel, adjunk hozzá egy nagyon finomra vágott fél fej vöröshagymát, sózzuk, borsozzuk, és kész. A csípős paradicsomszószhoz két gerezd fokhagymát törjünk össze, és egy evőkanál olívaolajon kezdjük pirítani. Öntsünk hozzá egy kis doboz paradicsompürét (nálam 2 deci), és sózzuk-borsozzuk ezt is. Tegyünk hozzá egy csipet őrölt chiliport, vagy csípős szószt, és már meg is vagyunk. Ezeket adjuk a rizsgolyók mellé, ami azért jó, mert a szószok markáns íze jól harmonizál a gombócok viszonylag semleges ízével.
Azt azért elmondom, hogy nálam a focival a szerelem 13 éves koromban kezdődött, és pontosan úgy, mint egy igazi románc, váratlanul ért, nem készültem rá, nem is érdekelt. A családban ekkor még édesanyámmal voltam egy véleményen, aki azt a nézetet vallotta, hogy a foci olyan játék, amiben 22 idióta kerget egy labdát 90 percig, és közben semmi nem történik. Hogy ez az egész mennyire nem ilyen egyszerű, arra az első világbajnokságomon jöttem rá, 1998-ban, amit véletlenül kezdtem el nézni, egy fogadás miatt. Onnantól kezdve pedig nem volt megállás: az összes fontosabb bajnokságot követtem, esti programokat a meccsekhez igazítottam és szinte a fiúbarátaimat megszégyenítve vágtam a totálisan marginális csapatok névsorát is. A tudásom mára már megkopott, meccset is csak ritkán nézek, de a szerelem maradt, és még a mai napig lázba tudok jönni egy szép bicikli cseltől vagy egy gyönyörű, hosszú, félpályáról induló szóló végén született góltól:)
De térjünk vissza az evésre. A másik fogásnál csirkeszárnyakat tuningolunk egy érdekes marináddal, amiben citrusok, gyömbér, fokhagyma, méz és mustár egyaránt megtalálható. A páchoz egy narancs és egy citrom levét facsarjuk ki, öntsük egy edénybe. Adjunk hozzá egy evőkanál mézet, egy evőkanál angol mustárt, sót, borsot, két fokhagyma szétnyomott gerezdjét. Tisztítsunk meg egy kisebb fej gyömbért, reszeljük le a használható részt, keverjük ezt is a többihez. Ebbe a lébe forgassunk bele fél kiló csirkeszárnyat, rázogassuk meg jól, hogy mindenhová jusson pác. Ha kész, félórára tegyük be a hűtőbe (vigyázzunk, mert elég intenzív az illata, tegyünk rá valami fedőt, ha nem akarjuk napokig szellőztetni a jégszekrényt). Ezután vegyük ki, öntsük az egészet tepsibe a marináddal együtt, és toljuk be a sütőbe, alufóliával letakarva, közepes lángra, körülbelül fél órára. Majd vegyük le a fóliát, és süssük pirosra kábé tíz percig. Ilyen lesz, ha minden jól megy:
Mindezek mellé készítsünk karikákra vágott bagettet, esetleg zöldségeket, de azért ne felejtsük el a sztenderd mogyorót és chipset sem, ami persze csak kiegészítő, de azért nem árt:)
A zseniális kezdőképet köszönjük O-nak!:)
A zseniális kezdőképet köszönjük O-nak!:)
Végezetül nézzük, hogy adják meg igazán a módját egy fontosabb sporteseménynek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése